Karácsonyi kedves emlék

Hadd osszak meg egy kedves emléket így Karácsony közeledtével: történt ugyanis, hogy anyukám a munkatársai karácsonyi ünnepségére mindenkinek egy üveg lekvárral kedveskedett, de azt nem akarta elárulni, hogy milyen lekvár van az üvegben (bordzsem!), ezért írt egy verset hozzá, hogy csak Szenteste nyithatják ki. Engem pedig megbízott azzal, hogy keressek a vershez valami szép tipót és tervezzek egy szép cimkét, amit majd kinyomtathatunk és felragasztgathatunk az üvegekre.
Én viszont annyira el voltam havazva a sulival, mint eddig soha életemben, és csak az átadás előtti utolsó nap estéjére lett volna időm nekilátni, de nyomtatni már nem tudtam volna. De szerencsére anyukámmal aznap összeültünk, ő leírta gyöngybetűkkel 20 példányban a verset kénszagú zöld tintával, én meg rajzoltam rá valamit, kivágtuk, felragasztottuk és még időben kész lettünk vele. Nem lett valami extra, de az a szép ebben, hogy anyukámmal együtt dolgozhattam egy grafikán:)