Ebben a részben a színezésről ejtenék pár szót.
Ez az első képregényem, ami színes, én viszont nem vállaltam a színezését, mert nem vallom magam jó festőnek. Helyette Judit vállalta el, és sokkal jobb munkát végzett rajta, mint amit én tudtam volna!
Íme a kedvenc oldalam feketén, fehéren és színesben összahasonlításképp:
Ugye mennyivel hangulatosabb?
Igazából mikor rajzoltam a sztorit, egész végig azt hittem, hogy fekete-fehérben adjuk ki. Ezért is rajzoltam úgy, hogy sok árnyék legyen benne, fényviszonyokat akartam érzékeltetni, megpróbáltam elkapni azt a borongós, sötét, misztikus hangulatot, amit Pádi szövegein éreztem. És ezt még jobban fokozták Judit értően kiválogatott színei.
Azt is észrevettem, hogy a színek szinte behelyettesítik a rajzolt árnyékokat, így egy kicsit bonyolult lett az oldalak összképe. Úgy éreztem, egy-két árnyékot el lehet hagyni, hogy jobban érvényesüljenek a színek.
Az alábbi módokon:
Ez a retusált színes verzió sajna nem kerülhetett már be a kiadványba időhiány miatt, de szívem szerint végigjátszanám az egész képregényen, ki tudja, egy második kiadáshoz. Legyünk azért mindig igényesek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése